2009.11.13 - Séta az egri Szent János városrészben
 
 
Kedves Barátomuraim!
 
1. Negyedünk bemutatkozása keretében egy virtuális sétára szeretnélek invitálni benneteket a Hatvani hóstya I. negyedében.
Mielőtt a sétát elkezdjük, röviden szeretnék szólni a hóstya kialakulásáról.
 
2. A Hatvani hóstya Egernek Hatvan felé eső nevezetes városrésze.
A 18. század elején a várost körülvevő falban még csak négy, kocsi forgalomra is alkalmas városkapu volt. Ezek mindegyike természetesen az Egerbe jövő fontosabb utak felett állt. A Budáról vezető legfontosabb útvonalat védte a Hatvani kapu (Szt. János kapu) a mostani Deák Ferenc út és Kossuth Lajos utca vonalának találkozásánál.
 
3. A Hatvani kapu régi építménye helyébe gróf Barkóczy Ferenc püspök-földesúr 1758-ban saját költségén újat építtetett, amely 15,25 méter magasságú, kétszintes volt. A kapu boltozata feletti kis helyiségben a kapuőr részére volt hely biztosítva. Az építményt manzárd tető fedte. Pyrker János László egri érsek a Hild Józseffel emeltetett főszékesegyház körüli tereprendezés során jutott arra az elhatározásra, hogy lebontatja a Hatvani kaput. Sugár István forrásközlése alapján 1898-ban egy öreg egri kapás így emlékezett vissza ezekre a dolgokra: „Hát Pyrker azt mondta a városnak: minek ez a régiség? Csak akadályozza a közlekedést. Bontsák le…”
 
4. A hajdani Hatvani kapun kívül eső városrész a Hatvani hóstya, mely széles kavicsteraszon fekszik. Legforgalmasabb útja volt a keletről határoló Hatvani út, vagy Hosszú út a jelenlegi Deák Ferenc utca. Egyenletesen sík területét a Farkasvölgy utcán lejövő völgy szakítja meg, amelynek árka a Vasút utca déli oldalán húzódik.
 
A Hatvani hóstya korán beépült, már a 18. század elején megszállják az első telepesek.
A Rákóczi szabadságharc után 1713-ban már említik a város iratai a Hatvani, más néven Szent János hóstyát. Ebben az időben Egernek 727 háza és kb. 5000 lakosa volt. Különösen gyors fejlődését mutatja, hogy míg például a Rácz-kapun kívül lakók száma még csak 23, a Maklári kapu előttieké 24, addig a korabeli összeírások leszögezik, hogy ekkor már a Hatvani kapu előtti hóstyán 79-en laktak. Negyedünk első fertálymestere Varga Martinus 1717-ben került megválasztásra, a városfalon belüli négy, valamint a Maklári hóstya fertálymestereivel együtt.
 
„A többi külvároshoz hasonlóan földművesek lakják, kiknek szegényes, földszintes házai keskeny homlokzatukkal néznek az utcára. A régi házak oromzatában kis fülke van a szentek szobrai számára”. – írja dr. Mészáros Ervin az 1930-as évek elején megjelent cisztercita gimnázium értesítőjében.
 
5. Eger ostrománál, 1687-ben, itt a hatvani kapunál sebesült meg Koháry István gróf, a jeles költő, egykori országbíró, Egert a törököktől visszavívó hadak egyik vezére. Az eseményt emléktábla őrzi a városszépítő egyesület jóvoltából az országos egészségügyi pénztár egri igazgatóságának épületén.
Ebben az időben a városfalon kívüli környék lakatlan és beépítetlen volt. Hogy pedig ez még 1687-ben, Eger ostrom-zárolásának idején is így volt, igazolja a következő feljegyzés: „… Koháry István 2000 emberével a Hatvani kaputól a Kerecsend, Szalók, Szóláti közlekedési vonalat szállotta meg… táborozási helyét a Farkasvölgyön (a jelenlegi „Farkasvölgy” utcánál), a máig is Koháry kútnak nevezett Farkasvölgyi szépen csörgedező forrás közelében ütvén fel…”
Később a békésebb idők beálltával első volt az itteni külvárosnak a kiépítése, hiszen ekkor is ezen a helyen vezetett el a legfontosabb útvonal Eger és az ország fővárosa között. 
6. Negyedünket nevezik Szent János városnak hóstyának, fertálynak is, mivel a Hatvani kapu a Szent János apostol tiszteletére emelt székesegyház közelében volt. Ezen a képen a bazilika főoltára látható. A képet Donhauser József bécsi festő készítette 1835-ben és Szent János  mártírhalálát ábrázolja, amint a forró üsthöz hurcolják.
A történethez tartozik, hogy a Szűzanya halála és mennybevitele után János Efezusba költözött, és atyja lett ennek a nagy kikötővárosnak, ahol Pál apostol és annak tanítványa, Timóteus működött. Ebben a városban találkozott János a császár keresztényüldöző gépezetével.
Az öreg apostolt is elfogták, és a bírói ítélet alapján Rómába vitték Domitianus császár elé. Rómában halálos ítéletet hoztak ellene, s a kivégzés módjául azt határozták, hogy egy forró olajjal teli üstbe kell dobni. A Porta Latina (Róma kapuja) előtt tehát fölfűtötték az üstöt és beledobták az apostolt, de János, aki a tanítványok közül egyedül szenvedte végig Mesterével a kereszthalál kínjait, sértetlenül lépett ki a gyilkos fürdőből. Akkor méregkelyhet itattak vele, s mivel az sem ártott neki, Pathmosz szigetre száműzték.
7. A következő képen szeretném bemutatni a negyedünket határoló utcákat. Nyugati oldalon a Szvorényi utca határolja, déli oldalon a Koszorú, Tátra utcák, Széna tér, a Mátyáskirály és Sas utak határolják, keleti oldalon a vasúti pályaudvar, a Raktár, és a Hadnagy utcák, valamint a stadion és a népkert határolja, észak nyugati irányban a Klapka utca.
8. Ezen a térképen látható, hogy az 1900-as évek elején negyedünk területe lényegesen nagyobb volt. Például az Ady Endre út határolta és az érsek kert is ide tartozott.
9. Barangolásunkat Kerecsend irányából a városba bevezető Mátyáskirály úton kezdjük. Ez a kép a mátyáskirály út és a széna tér torkolatánál készült.
Nem sokkal visszább a Vincellériskolával szemben, az út keleti oldalán volt a városi vesztőhely (Hevesy Sándor közlése). Hogy pedig a kivégzések itt még a 19. század elején is folytak, ezt bizonyítja a híres színésznő, Déryné egy 1815-ben kelt naplóbejegyzése: „… Én nem nagyon szerettem Egerben. Mert midőn közel értünk a városhoz, ott pillantottam meg … a borzasztó végzetes négy oszlopot, melyen már két hét óta függött négy, a törvény által elítélt gonosztevő. E látvány bennem olyan borzadást okozott, hogy rosszul lettem.” (Breznay Imre)
10. Száz-százötven évvel ezelőtt a város határa a Deák Ferenc utat a mainál jóval beljebb keresztező keleti irányban haladó Sas útig terjedt. Ez az út már az 1800-as években is jelentős volt, hiszen ez vezetett a Tihaméri részen működő „Fekete Sas” nevű kocsmához, ahonnan az út a nevét is kapta.
 
11. Tovább, alig száz lépést haladva, ismét kelet felé irányulva a Vasút utca következik. Az utca bejáratánál állt egy vámház, amit az egriek sokáig mint „cédulaházat” emlegettek. Az utca keleti végén létrehozott vasútállomást, az Eger-Füzesabony vasútvonalat 1872-ben helyezték üzembe, s ehhez csatlakozott 1908-ban az Eger-Putnok közötti szárny.
 
12-14. A Vasút utca végén balra találjuk az Egervin palackozóját ami most így néz ki.
Ezen a képen látjuk az ipari vágányt, amit palackozóhoz építettek ki.
 
15. A következő képen már a Deák Ferenc utat látjuk és az utca jobb oldalán folytatjuk sétánkat.
 
16. Az első utca jobbra a Szeszfőzde utca. Ez a kép a két utca torkolatában készült.
 
17. Az utca végén, jobb oldalon látjuk ezt a szépen felújított épületet. Korábban ez a Borszövetkezet épülete volt, itt vásárolták fel a termelők borait.
 
18. A Deák Ferenc utca, a volt Hosszú utca – kelet felőli oldalának képe az 1910-es években lényegesen mást mutatott, mint most. Az út keleti szélén – lentről kb. a mostani stadion utcáig a 18. században püspöki gazdasági területek húzódtak.
 
19. A képen látható irodaház helyén nagy püspöki magtár volt a , „Granarium Dominale” Bizony a nagy magtár nemcsak városképi okokból volt Egerben általánosan ismert-, de mert nagyon hosszú ideig abban működött a „Hering féle gépgyár”-, a török idők után már Egerbe költözött derék Hering családnak műhelye. Az egykori magtárat az 1960-as években bontották le. Most a colas és a közút kezelő kht. Irodái vannak az épületben.
 
20. A képen egy polgári házat láthatunk a Deák Ferenc és a Hadnagy utca sarkán.
 
21. A Deák Ferenc és a Hadnagy utca torkolatából fényképezve ez a kép, tárul elénk.
 
22. A heves megyei vízmű vállalat központi épületét láthatjuk.
 
 
23. 1929-ben nyílt meg az Érsekkert déli széle futó gróf Barkóczy Ferenc (most Hadnagy utca -, amelynek sarkát az 1929-ben elkészült -, ebben az időben, városunkban sokat dolgozott építész tanárnak: Walder Gyulának jellegzetes neobarokk iskolaépülete díszíti.
 
 
 
24-26. Az iskoláról ma készített képeket látjuk a fő és az oldal homlokzatokról. Látjuk, hogy milyen szépen került felújításra mintegy 10 éve, ami fertálymesterünknek, Antók Sándor barátomuramnak a munkáját dicséri.
 
 
 
27-33.A következő képeken a Deák Ferenc úti villasor hadnagy úttól a stadion utcáig tartó részét láthatjuk. Ezekben a villákban laktak városunk előkelő polgárai, az ügyvédek, jogászok, alispánok, orvosok.
 
 
34. A villasort megszakító Levente, majd Nagy József utca – ma Stadion utca – sem létezett még akkor.
 
35. Ezen a helyen ismét szeretnek a rég múlt időkből idézni:
Magának az útnak a fontosságát mutatja az is, hogy már 1720-ban kimondotta a városi tanács:
„… Rottenstein Antal bíróúrnak ő kegyelmének komitáltatik (vagyis meghagyatik) a hatvani hosszú utcán lévő kő hídnak a reparaltatása. Ez pedig a mostani Grónay utca torkolatánál épült, később Bukuli hídnak nevezték, a nyugat felől lefutó Bukuli árok felett ívelt át. A híd és az árok pedig nevét onnan kapta, hogy ott a mostani Grónay utca 18/a számú lakóépület helyén állott sarokház a XVIII. Század 70-es éveiben egy Bukuli Márton nevű gazdáé volt.
 
 
1730-ban pedig ugyancsak elrendelték: „… az város uccáját az holott legszükségesebbnek láttya a város foldoztassa megh, és legh elsőben… az hatvani hostaton.
 
Ott csak a „Bukuli árok” futott le az Érsekkert kerítése mellett szerényen meghúzódó cselédlakás épületekig, s a város fiatalsága életében oly sokat jelentő korcsolyapálya-tóhoz.
 
 
36. A korcsolyapálya Eger egyik első sport létesítménye volt. Az I. világháború végéig az Érsekkertben csak teniszpályák voltak, ahol inkább szórakoztak, mint versenyeztek a „fehér sport” egykori szerelmesei. Bizony a korcsolyapálya nevezetes dolog volt Egerben!. És hogy miként, - idézzük csak a nálunk iskolába járt, ismert írónak: Remenyik Zsigmondnak a „Sarjadó fű” című könyvében olvasható sorait: „…A városka belterületén, nem messze az állomástól, a legfontosabb útvonal mentén, kőfallal határolva, még a kőfal mögött is domboktól körülvett mélységben volt egy gödör, amely nyáron tele volt poshadt vízzel, közvetlenül az érseki kert szomszédságában. Afféle Majorudvaron terült el ez a gödör, mert a közelben zárt kőfalaktól határoltan cselédlakások is állottak, a magas papság szolgálatában álló cselédek lakásai. Ebben a gödörben mint mondottuk-, tavasszal, nyáron és ősszel poshadt a víz, télen azonban ez a víz megfagyott, ezáltal alkalmassá válva, hogy sima tükrén a város ifjúsága elsajátítsa, és ha már elsajátította, gyakorolja és fitogtassa a korcsolyázás művészetét.”
 
37. A régi salakos sporttelep az 1920-as években épült, a mai stadiont pedig az egykori korcsolyapálya-tó helyén 1954. augusztus 20-án adták át.
 
 
 
38-42. A következő képeken a stadion utcától a Klapka György utcáig terjedő villasort látjuk.
43. Műemlék védettséget kapott az 5. szám alatti Barchetty-villa, Mohácsy László építész munkája. Az épületet az utca felül szecessziós kerítés zárja.
 
44. A 3. szám alatti, zártsoros beépítésű, egyemeletes előkertes villa, amelyet dr. Csutorás László megbízásából Wind István építész emelt 1914-ben, szintén műemlék védettséget kapott.
 
45. A Klapka (Szmrecsányi Lajos) és Deák Ferenc utcák sarkán látjuk ezt szépen felújított egyemeletes sarokházat amelyben most a citibank működik.
 
46. A TIGÁZ központját látjuk.
 
47. A Szálloda utca helyén mintegy száz éve szénáskert és farakodó működött, míg régebben a – mende-mondák szerint - itt lett volna a törököknek egy búcsújáró helye, „egy bektári kolostor”, és az ottani szép kupolás épületben állítólag Dede szultán nyugodott. Ennek nyomaira azonban senki sem bukkant…
 
 
 
48-51. A század eleji barokk stílusú Park Hotel, Eger elsõ szállodája.
 
A Korona szálló ünnepélyes átadására 1929-ben került sor.
 
A Park Hotel a 2007-es felújítást követően (melyben Antók Sándor barátunk urunk szintén részt vett) nyerte vissza eredeti, század eleji arculatát.
 
A ****-os szállodában2 lakosztály, 3 De Lux-, 11 Superior- és 19 korhű berendezésű Classic szoba került kialakításra. A két lakosztály Kabos Gyuláról és Honty Hannáról került elnevezésre.
 
 
 
A 80-as évek elején épült Hotel Eger - mely utóbbi a teljes átépítést követően Észak-Magyarország egyik legmeghatározóbb wellnes-konferencia szállodájává vált.
 
 
A 20. század elejéig az egykori Fürdő utcáig ért az érseki magánkert, amíg az említett villasor megépült. Lejjebb pedig Joseph Sartoy 1796-ban készült térképe – amai Park Szálló helyén – a „Bischöfliches Wirshaus-t” (püspöki kocsmát) jelzi, a keleti szomszédságban „Mist-Hanfen”-t, azaz szemétdombot mutat…
 
52. Úrilány szobát keres (film bejátszás) Szeleczky Zita
 
 
53. Grónay Deák Ferenc sarok. Sétánkat a Deák Ferenc úton visszafelé folytatjuk.
 
 
 
54. Polgári épület a két beton között. Ebben az épületben rendelt és műtött is Dr. Hallai orvos.
 
 
 
55. Itt látjuk a 10 emeletes betoncsodát, Mányoki építész munkáját. Róla többet tud mondani Fábián Béla barátomuram.
 
 
 
56. Deák F. Grónay sarok
 
 
 
57. eredetileg földszintes volt, emelet ráépítés, emeleti homlokzat nem követi a földszintit.
58-60. A Deák Ferenc utca bal oldalán az 1930-ban, neobarokk stílusban épült református templom áll. Az oromfalára helyezett relief az egyházközség régi pecsétnyomójának emblémáit (szív, horgony, kereszt) jeleníti meg. A toronyban két harang lakik, emellett mechanikus óraszerkezetnek is helyet ad.
 
 
 
61-63. Árpád - Deák Ferenc sarok. Eger legforgalmasabb közúti csomópontja.
 
 
 
64. Árpád u.
 
 
 
65-66. Csengős-iskolai Mária szobor
 
A Farkasvölgy utca elején az Árpád út mellett áll körülkerítve, közelében fa haranglábbal. Elnevezései: Csengős iskola előtt levő Mária szobor, Árpád utcai Mária szobor, Farkasvölgy utcai Mária szobor. Felirata  a jelenlegi, felújított talapzatnak nincs, de közelében álló haranglábon ez olvasható:
 
HÍVOM AZ ÉLŐKET
 
SIRATOM
 
A HOLTAKAT
 
MEGTÖRÖM A
 
VILLÁMOKAT
 
 
 
A szobor 1879-ben lett állítva. A szobrot a hatvani I. negyed olvasókör állította Isten legnagyobb dicsőségére, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére, a polgártársak vallásos buzgalma növelésére. A szobrot 1884-ben már fel kellett újítani, mert a szélvihar, téli esőzős és fagy festését megtarkította, lemosta.
 
A szobor közelében 1929-ben állítottak először haranglábat melyet az egyházmegyei hatóság ajándékozott e célra.
 
A háború után az idevezetett búcsújárás gyakorlata elsorvadt.
 
A szobrot a városszépítő egyesület 1993 nyarán szétszedette és felújította. A felújítás után új helyre került a szobor, a gázfogadó állomás mögül az előtte lévő területre, a harangláb közelébe. A környék vallásos lelkületű hívei az egykori búcsú napján augusztus 15-én este 6 órakor jelenleg is összegyűlnek imádkozni.
 
 
67-69. Az Árpád utcáról, majdnem a Vasút utcával szemben hosszú kanyargós utca nyílik, a Farkasvölgy utca, amely a Szvorényi utcánál ér véget. Délnyugati, majd nyugati irányba halad a Szalóki út felé.
Az utca eleje, farkasvölgy – Kapás sarok, és az utca vége.
 
Kertészkedéssel foglalkoztak a farkasvölgyben. A házakhoz tartozó telkeken is öntözéssel termelték a primőr árut és itt melegágyat is alkalmaztak. A 150-300 négyszögöles kertekben gémes kútból nyert vizet régen a már használhatatlan boroshordókba, kádakba, utóbb fémhordókba húzták, s innen kannákkal locsolták a paradicsomot, paprikát, retket, karalábét. A zöldségfélék hosszúidejű tárolását, így a jó értékesítési lehetőségeket a pincék biztosították.
 
70-74. Egyik kiágazása a Borház, azaz pincesor. A kettéágazott Felső Farkasvölgy és Alsó Farkasvölgy utca között cca. 4-5 m szintkülönbség van, ami lehetőséget adott arra, hogy pincéket alakítsanak ki. Itt a pincék bejáratai nem pincetámfalakban, hanem pince előházakban vannak.
 
75. A borházsor előtti térségben a Koszorú utcát összekötő híddal szemben állt a Bikaakol, népies nyelven”Bikakol”, amely épület hosszú ideig a város fedeztető állomása volt.
 
76. Ezen a képen egy pince szellőzőt láthatunk. Jellegzetes pince szellőző lyuk, vagy más néven léleklyuk.
 
77. Ezen a képen a szvorényi szalóki, deméndi és koszorú utcák kereszteződését látjuk. A szemben lévő utcát régen csorda ereszkedőnek is nevezték. Ezen az úton hajtották ki az állatokat a legelőkre.
 
78. Itt a Farkasvölgy árok folyását látjuk, a hídról fényképezve a Koszorú utca irányában.
 
79. Utunkat a Mátyáskirály utca és a Szalóki út közötti, hosszú, mély völgyben vezető utcán a Koszorú utcán folytatjuk, mely a Farkasvölgy-árok folyását követi.
 
80. Mindjárt jobb oldalon egy zsákutcát találunk három családi házzal. Lecsó köznek hívják. Nevét a korábban itt lakó Lesó Józsefről kapta, akit egriesen lecsónak neveztek.
 
81-82. Tovább haladva a jobb oldalon olyan előházas pincéket láthatunk, melyek emeleti része a lakást is magában foglalja. A földszinti részből nyílik a kőbe vájt pince.
 
83-84. Az utca ezen a részén haladva zártsoros jellemzően földszint plusz tetőtér beépítésű családi házakat láthatunk.
 
85. A Koszorú utcáról a Tátra útra ezen a lépcsősoron lehet felmenni, ami egyben a negyedünk határa is. A lépcső megépítését Balázs Miska volt önkormányzati képviselő járta ki. A Koszorú utca feletti dombrészt népies néven „Nagypart”-nak is hívják. Az utcában három féle forgalmi rend van érvényben. Érdekesség, hogy az utca mindkét végén behajtani tilos tábla van elhelyezve
 
86-88. A Tátra utcán folytatjuk sétánkat. Láthatjuk, hogy az utca nagyon szépen parkosított, és sövénnyel határolt.
 
89. Már is megérkeztünk utunk következő állomásához a Széna térhez. Az aratás után a gazdák ide hordták a gabonát cséplésre. Ebben az időben Egernek volt egy másik szénáskertje is ami a Maklári hóstyán volt található.
 
90-91. Barangolásunkat a Szvorényi úton folytatjuk. Az utca nevét Szvorényi Józsefről kapta aki a ciszterci főgimnázium igazgatója, jeles nevelője a magyar nyelvészet és irodalom kiváló kutatója és a MTA tiszteletbeli tagja volt. Élt 1816-tól 1892-ig. Emléktáblája ezen az épületen látható. Ebben az épületben lakott és praktizált dr. Ringelhann Béla orvos, aki a fertálymesteri testület újjáalakulása után a 2. negyed első, 1996-ban megválasztott fertálymestere volt.
 
92-94. a Szvorényi út elején lévő házak homlokzatai gazdagon díszítettek, kapui oszlopokkal hangsúlyozottak.
 
95. a következő képen már a Szvorényi út és az Árpád út kereszteződését látjuk szemben a néhány éve felújított katolikus iskolával, amelyet ma már sajnos nem használnak tanítási célból.
 
96. Kapás utca torkolatát látjuk a Szvorényi útról. Valószínűleg onnan kapta a nevét, hogy a kapások itt gyülekeztek, amikor kapálni mentek mások szőlőjébe napszámért.
 
A város lakosságának több mint egyharmadát tette ki azok száma, akiket parasztokként regisztráltak. Ezek szinte mindegyike rendelkezett valamennyi szőlő területtel. A lakosság több mint egy negyede tartozott a házi és kerti zsellérek néven összeírtak közé. Ezek kis hányada rendelkezett némi szőlő területtel, de a többség nincstelen volt. Ugyanakkor több mint 14%-uk valamilyen mesterséget tanult, és azt az év egy részében gyakorolta is. Közülük került ki a város lakosságának az a része, akiket „kapás”-oknak neveztek. Ők azok akik mások szőlőjében végzett munkáért kapott napszámbérből éltek.
 
97-99. Az utca bal oldalán látjuk Farkasvár utca torkolatát. az egyik régi cigánytelepülés neve, mely a Farkas-völgy utcába nyíló, a Szvorényi utcánál végződő, rövid félkör alakú utca neve volt. Az 1950-es évektől kezdődően a cigánytelep felszámolásra került.
 
100. A hóstya másik vámháza szalók felől a szvorényi út elején volt.
 
101. A Szvorényi és a Grónay utca torkolatából ezt a képet látjuk. Az utcán tovább haladva bal oldalon a vám és pénzügyőrség épülete látható. Ebben az épületben korábban a SZÜV (számítástechnikai és ügyvitel szervezési vállalat) még korábban pedig a statisztikai hivatal működött. Ennek az épületnek a helyén korábban az egri bútorgyár üzeme állott.
 
102. A beton épületek között egyetlen eredeti épület maradt meg, ez pedig a következő képen látható.
 
103. Az utca baloldali sarkán emelkedik egy tízemeletes beton tömeg elcsúfítva a Deák Ferenc és a Grónay utcák utcaképét. Az épület alatt három szintben tufába vájt pincék voltak és vannak és ezekre építették betoncölöpök felhasználásával ezt a „csodát”.
104. A pince lejáró.
 
105. Pacsirta út a Grónay útról nézve.
 
106. Mikszáth Kálmán út.
 
107-108. Tévesztő köz.
 
109-111. Sétánkat a Remenyik Zsigmond úti lakópark megtekintésével zárjuk. Ez városunk első lakóparkja, negyedünk zöld szigete.